Hosszú évek óta vagyok egyedül, pontosabban pasi nélkül, ezért nagy levegőt vettem és regisztráltam a társkeresőre. Tele voltam kételyekkel, hogy nézek ki a fotókon, kinek fogok egyáltalán tetszeni, mit szólnának az ismerősök, ha meglátnának az oldalon? Ehhez hasonlók zajlottak le a fejemben, de nem gondolom, hogy ez másnál másként lenne. Az első napon rengetegen "igen"-t mondtak rám, (friss hús a piacon), természetesen a huszonévesektől a hetvenévesekig. Aztán megkaptam azt a kérdést, amit nem tudtam megválaszolni. Mit keresek az oldalon? Barátot? Társat egy életre? Szexpartnert? Meg sem tudom fogalmazni, mert ahhoz, hogy el tudjam dönteni, magammal kellene tisztában lenni. Van még velem két gyerek, akik ugyan már majdnem felnőttek, de mégis csak befolyásol a döntésemben. Azt hiszem nem egyszerű megfogalmazni, hogy kit keresünk. Ahhoz ismerni kellene a férfit, hogy meg tudjam mondani, mit is várok tőle. Szóval, kitöröltem a fiatal kis huszonéveseket, az általuk küldött altájéki képeikkel együtt, és beszélgetni kezdtem. Sokszor nyilvánvaló volt, hogy semmi sem lehet az írogatáson kívül, mivel több ezer kilométer választ el bennünket egymástól, de határozottan állíthatom, hogy már rég mulattam ilyen jól. Persze voltak, akik tényleg lazák és humorosak, de voltak, akik csak egyszerűen nevetésre késztettek. A legjobban azon mulattam, amikor  a társkereső férfi egy olyan képet posztolt magáról, amint az anyukájával ünnepel egy szülinapi torta társaságában. Sok sikert neki! 

Nagyon elmés bemutatkozó szövegekkel is találkoztam, amit jutalmaztam egy rövid szöveggel, vagy vigyori fejjel, de általában nagyon ötlettelenek a kedves férfi nem képviselői. Nem állítom persze, hogy a női felhozatal jobb lehet. 

Szóval, csak meg akartam veletek osztani, hogy nagyon jól szórakozok, és már ezért megérte regisztrálnom, ha más hozadéka nem is lenne. 

Bár már most kijelenthetem, hogy barátokat már találtam :)